Blogszünet

Sajnos, rengeteg blog abbamaradt mostanában és most az én blogom is beáll a sorba... A "miért" nagyon egyszerű, nem lesz időm foglalkozni a bloggal, mert Pesten leszek, ezért nem várható bejegyzés egészen hétfőig.

Mielőtt azonban elköszönnék erre a pár napra, szeretnék még egy normális bejegyzést összehozni.

Múltkor három srác sétált velem szemben az utcán. Ismerem őket látásból, olyan 14-15éves formák, de mindegyik kétszer akkora volt kb. mint én és nem magasságra... Ha nem volt mindegyik vagy 90 kiló, akkor nem tudom mi legyek... Elszomorít, hogy mennyi ilyen gyerek van és ezt most nem csak srácokra értem...
Kedvencem amikor szállok fel a buszra reggel 7-kor és a csaj már önti magába az energiaitalt... De nem ám valami "normálisabb" fajtát, mondjuk Red Bull-t vagy Hell-t... Nem, hanem az olcsó, százforintos, leggagyibbakat... Nem mondom, én sem vagyok egy szent, meg nem élek valami hú de egészséges életet, de ha 2 kilót felszedek, már legszívesebben kibújnék a bőrömből... Ha pedig annyira koffeinhiányom van, akkor veszek egy tejeskávét a Sparban, nem pedig valami folyékony műanyagot...  Kíváncsi vagyok, hova fogunk jutni mondjuk a következő generációban...
Na eszmefuttatásnak vége.

Nekiálltam Tippmixelni. 90 napos próbát tervezek, heti 2-3 játékkal, majd a 90 nap végén egyben szeretném beváltani a nyereményeimet.. Persze, ha nagyon nem fog menni, akkor hagyom a francba az egészet... Majd fogom néha írni, hogy hogyan állok éppen.

A sulit már nagyon unom idénre, komolyan nem bírok magammal .D Még 16 tanítási nap van vissza, valamint 2 érettségi. Plusz tuti írunk még minden tantárgyból... Ajj, legyen már vége. Muszáj még összeszednem magam erre a három hétre, nem most akarom lerombolni, amit eddig építgettem szeptember óta.

És végül, ne maradjon ki a blogból, hogy meghalt a Hópárduc. Erőss Zsoltról van szó. Őszintén szólva sajnálom is meg nem is... Hiszen volt vele még valaki, talán Kiss Péter, akinek jóformán a neve sem ismert, róla alig esik szó, pedig ő is ott volt ám! Épp ezért van bennem kettősség, hogy Erőss azután lett ismert, miután az egyik lábát amputálták... Nem mondom, az érdemei és elért sikerei vitathatatlanok és óriási tettek ezek.
De ugye a tátrai balesete után le kellett vágni a lábát, na itt kellett volna abbahagyni, nem pedig újabb gyereket a világra hozni... Szerintem ez felelőtlen döntés volt egy olyan embertől, akinek ilyen hobbija van... Két kisgyerek most apa nélkül nőhet fel, apuka hobbija miatt... Sportolóként érdemei még egyszer mondom, vitathatatlanok, emberileg szerintem kevésbé... Ettől függetlenül, nyugodjék békében!

Ennyi voltam a hétre népek, jövőhéten újra jelentkezem!

Legyetek rosszak!