„A szabály csak annyi, hogy minimum 10-15, maximum 20-25 szóból álló szabad asszociációra épülő szóláncot kell írni. A kezdő szó mindig az előző játékos utolsó szava. A követhetőségért pedig jelöljük meg, hol járt eddig és reményeink szerint hol folytatódik majd a sor, kinek adjuk át a stafétát. Lehetőség szerint értesítsük az érintettet, hogy tovább folytathassa. Hogy ne ezzel teljenek meg a blogok, mindenki csak egyszer szerepelhet, ezért kell feltüntetni, eddig kinél járt. Nekik már nem lehet újabb láncszemet adni.”
Nézzük, mi történt eddig, és én mit teszek hozzá:
Örömhír, születés, élet,
boldogság, emberiesség, szeretet, egyház, Jézus, megbocsátás, harag,
bűn, feloldozás, szabadság, vágy, szex, élvezet, játék, gyermekkor,
tánc, vidámság, barátság, Jocó, család, iskola, tanulás, tudás,
gondolat, érzés, könny, cseppkő, természet, erdő, zöld, oxigén, élet,
sejt, szerv, szervezet, kapcsolat, önkéntes, kezdeményezés, jótett,
felemelkedés, madár, repülés, észak, iránytű, hajó, végtelen, most, rögtön,
türelem, feszültség, várakozás, híd, séta, mosoly, szempár, kéz,
ölelés, sírás, ágy, boldogság, utazás, vasút, álom, zene, büszkeség,
együtt, örökre, sohasem... mindig, együtt, szerelem, séta, ölelés, mosoly, szem, barna, játék, öröm, megnyugvás, összetartozás, törődés, figyelem, odaadás, gyengédség, szenvedély...
Kedves Dalarann, Téged kérnélek meg a folytatásra!
