Először is szeretnék minden kedves erre járónak kellemes ünnepeket kívánni. Nem nagyon bloggerkedtem mostanában, ezen próbálok majd 2014-ben változtatni, de igyekeztem így Karácsony alkalmából minél inkább kimozdulni a gép elől. Nézzük, mi történt velem az elmúlt napokban:
December 20.: Szalagavató.
Bizony, ezen is túl vagyok már. Durva, hogy lassan 7 éve járok ugyanabba az iskolába. Még kimondani is sok. Mintha tegnap lett volna a szecskaavató, hihetetlen gyorsan eltelt ez az idő. Sajnos, apu ezt nem érte már meg. :( Egyébként napra pontosan esett a ceremónia a halálának 4. évfordulójára. Elég sokat kattogok azon, hogy mi lett volna, ha nem így alakulnak a dolgok. Mennyiben lenne most más az életem? Mi alakult volna másképp? De ezt sose tudom meg, az élet pedig megállíthatatlanul megy tovább. A bulizást is lazábbra vettem azon az estén (mármint a megszokotthoz képest). Nem is ittam sokat a bálon, hamar le is léptem, egy haveromnál aludtam,mert hozzánk ilyenkor már nem lehet busszal eljutni. Életemben először voltam bálban, nem volt olyan rossz mint amire számítottam, de azért nem is szerettem bele a szórakozás ezen műfajába.
December 21.: Semmittevés
Épp egy betegségből lábaltam kifelé ezidőtájt, éjjel nehezen is tudtam elaludni, alig kaptam levegőt. Emlékeim szerint hajnali 3-4 körül sikerült, 10-kor pedig már keltem, mert menni kellett a buszhoz. Délre értem haza, utána pedig átmentem beszélgetni a szomszéd nénihez. Meg akart nézni öltönyben meg ilyen glancban, én pedig eleget tettem kérésének. :D A délután a semmittevés jegyében telt, azt hiszem. Mindegy, lapozzunk :D
December 22.: Semmittevés II.
Szerintem itt sem volt semmi extra, gondolom gépeztem, tv-ztem, pihentem.
December 23.: Még egy kis suli
Délben keltem, gyorsan össze kellett még ollóznom egy házidolgozatot. Bár már 2 hónapja adták fel, valahogy mindig elmaradt, így szokásomhoz híven az utolsó pillanatban sikerült megírni. Használtam három weboldalt, a saját tudásom, meg a tanoskönyvet, szerintem elég tűrhető lett. Délután bevittem a tanárnak az irományt, 16 óra körül haza is értem. Anyu aznap csinálta a sütiket, mert 24-én sajnos dolgoznia kellett, én pedig segítettem kóstolni :D Csinált pudingos-kekszes sütit, meg Bounty szeletet.
December 24.: Karácsony I.
Nem siettem a felkeléssel, dél körül bújtam ki az ágyból. Ebéd után rendet raktam a szobámban, feldíszítettem a fát, aztán pihenésképpen játszottam kicsit a vonatszimulátorral a gépemen. Közben karácsonyi zenék szóltak a tévéből, érződött a készülő halászlé illata, szóval megvolt a felling :D Mivel én nem eszem meg a halat semmilyen formában, így nekem mindig valami más a menü. Idén ez rántott csirkemell volt krumplisalátával. Segítettem a hús elkészítésében, paníroztam, forgattam, stb. Vacsora előtt meggyújtottam az adventi koszorú minden gyertyáját, vacsora után pedig megajándékoztuk egymást. Anyu és a mama virágot kaptak, én pedig egy könyvet, egy inget, pénzt na meg persze csokit. Nem volt szó meglepetésről, mert két héttel korábban nyilvános karácsonyi bevásárlást tartottunk. Elmentünk az ÁRKÁDba, anyu odaadta az ajándékokra szánt pénzt és mindenki azt vett magának, amit akart. Én a fentebb említettek mellett döntöttem, de a könyvbe nem olvastam bele Karácsonyig. Egyébként George RR Martin: Lázálom című vámpírregényéről van szó. Már a 250.oldal körül járok a 400ból, nagyon jó a könyv, nehéz letenni, majd hazafelé a buszon szeretném befejezni :D
December 25.: Karácsony II.
E napon bátyám barátnőjének családjához vagyunk hivatalosak ebédre. Ez idén sem volt másként. 11 körül keltem, összekészülődtem, dél körül indultunk autóval hozzájuk. Előételnek raguleves volt, főételnek különböző husik, utána pedig desszertből sem volt hiány. Eléggé puccos a társaság, van egy tanárnő köztük, akivel nagyon szeretek beszélgetni. Ő is bír engem, szóval általában keressük egymás társaságát. Összességében jól éreztem magam, idén volt talán először olyan érzésem, hogy maradtam volna még. 17 óra körül távoztunk azonban, mert még anyu keresztszüleimet is meg kellett látogatni aznap. Náluk is volt torta meg miegymás, itt azonban nem maradtunk sokat, mert otthon be kellett még gyújtani.
December 26.: Karácsony III.
Anya ismételten nappalos volt, bátyám meg lent maradt barátnőjénél. Egyedül voltam tehát otthon, nem is igazán kapkodtam el a felkelést (még magamhoz képest sem), 15 óra magasságában másztam ki az ágyikóból. Azt azonban hozzá kell tegyem, hogy előtte éjjel sokáig olvastam, ezért a nagy "késés". :d Miután felkeltem
December 27.: Indulás!
Reggel korán keltem, mert még el kellett készülnöm a pesti útra. Unokaöcsémmel utaztam, ő csak városnézőbe jött, én pedig Sz-hez. A majd 250km-s út egyik felét busszal, a másik felét pedig vonattal tettük meg. A vonaton volt étkező/büfékocsi, én pedig éltem a kínálkozó lehetőséggel és életemben először igénybe vettem ezt a szolgáltatást. 430 Ft volt egy hosszú kávé tejjel. Nem mondom, hogy nem akadtam ki egy kicsit rajta, de manapság ez a realitás. Akárhová ül is be az ember, kb. ilyen áron kapja meg. Az étkezőkocsi mellett szól egyébként, hogy nem zavar a többi utas, hatalmasak az ablakok és gyorsabban telik az út. Nem mondom tehát, hogy nem fogom máskor is igénybe venni. 21óra magasságában érkeztünk a Keletibe. Kicsit megpihentünk itt, mert unokaöcsém rosszul lett, 22 óra táján indultunk a Hősök Terére. Csináltunk jó pár képet ( a képek majd egy következő bejegyzésben kerülnek fel valamikor, ez a számítógép sajna nem alkalmas arra, hogy most képeket töltögessek fel ) utána pedig megnéztük közelről Vajdahunyad várát. Következő állomásunk a Nyugati pályaudvar volt az Andrássy úton keresztül, bár itt csak azt néztük meg, hogy mikor nyit az objektum. Unokaöcsém még a Parlamentet illetve a Lánchidat szerette volna megnézni, úgyhogy arra vettük az irányt.
December 28.: Úton-útfélen
Szomorúan tapasztaltam, a Parlament gyakorlatilag megközelíthetetlen az építkezések miatt, a Lánchíd pedig nincs kivilágítva. Sőt, sem a Vár, sem a Cittadella, semmi nincs kivilágítva. Miért van ez? Miért van az, hogy a város turisztikai látványosságai nincsenek kivilágítva? Spórolás? Na de pont ezen? Bosszantó.
Mindegy. Visszamentünk a Nyugatihoz közeli McDonald'sba egy éjjeli menüre. Én két típusba sorolom a részegeket. Az egyik, amelyik odajön hozzád, jófej, kér esetleg egy cigit, váltotok pár szót, aztán továbbáll. Velük nincs bajom, sőt még díjazom is, hogy kultúráltan tudta jól érezni magát. A másik pedig a kötekedő, "kihaénnem" típusú ember. Sajnos ezzel a fajtával is találkoztunk a mekiben. A kaja közben heves ordibálások, szócsaták és rendőri kihallgatások fültanúi voltunk. Mindenesetre legalább felébredtünk. Menet közben azért lenyúltam 2 tejszínt az önkiszolgáló pultnál :D Visszamentünk a Nyugati, ahol megváltottuk vonatjegyünket az első váci vonatra. Veresegyház felé közlekedőre nem ülök fel többet az biztos. Volt bent kb 40 fok, az ülések kényelmetlenek voltak, elfeküdni pedig sehogy sem lehetett rajtuk. A vonat csak Vác-Alsóig ment, így újabb 2km gyaloglás várt ránk, mire átjutottunk Vácra. Megnéztük a főteret, a Dunát na meg a Diadalívet. Beültünk egy kávéra, aztán a fél 11-es vonattal jöttünk vissza Pestre. Sz-szel a Nyugatiban futottam össze, unokaöcsém nem sokkal utána hazament. Kicsit rosszalkodtunk náluk, aztán a fáradtságtól beájultam. Közel 20km-t tettem meg az éjjel, táskával a hátamon :D
December 29: Náluk.
Valamikor 11 óra körül ébredtem végül. Rosszalkodtunk egyet, aztán kimentem Sz. anyjával dumcsi :Dzni. Délután kanasztáztunk, meg pihentünk, PlayStationztünk Hamar elment a nap Vele.
Ennyi mára, minden Kedves Olvasómnak eseményekben gazdag, Boldog Új Évet Kívánok!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése