Érdemi bejegyzéssel elég régen jelentkeztem, ezt a hiányomat igyekszem most így késő este pótolni.
Nézzük az érdekesebb történéseket az elmúlt napokban:
1. Tegnap voltam meccsen. Nos, ebben nincs semmi különleges és izgalmas. A hazaúton azonban elég ritka dolog történt meg velem... Felszálltam a buszra, ami levisz keresztanyámék városába, Engrufalvától egyel jobbra. A buszon pedig beült mellém a részeg (alkoholista) bácsika. Nem is volt ezzel gond, szépen köszönt, leült. Így már nem csak meleg volt, hanem büdös is. Egy kis idő után aztán nekiállt János (megtudtam, hogy így hívják) mindenféle általános dologról kérdezgetni. Egy darabig normális volt, aztán már meg akart hívni magához éjszakára, hogy aludjak ott, igyunk bort meg mit tudom én... Mondtam neki, hogy köszi, nem. Abban maradtunk, hogy a héten felhív, de persze rossz számot adtam meg neki :D Egyébként hihetetlen, hogy milyen buta emberek vannak... Simán bevette, hogy a telefon számom: 06-80-880-880...
2. Nem szeretek otthon lenni... Egyre jobban idegesítenek azok az emberek, akikkel élnem kell... Egyszerűen nem tudok velük egy jót beszélgetni, feloldódni mellettük és az lenni, aki vagyok. És ez most független a szexuális irányultságomtól, hiszen el tudok lenni jól olyan helyen is, ahol nem tudják rólam, hogy a farok mindkét végén szeretek lenni... Anyám nagyon én központú lett, mióta apám meghalt, csak a pénz hajszolása érdekli, öreganyám így 75+osan már nagyon lebutult, bátyámmal meg mindig megvolt a három lépés távolság... Ez a probléma egyébként nem új keletű, de eddig nem vetettem "papírra".
3. Öreganyám. Holnap, vagyis ma fekszik be egy hétre kórházba. Egy hetet lesz bent, ha minden igaz, valamiféle gyógyszereket állítanak be neki... Nem is ez a lényeg... Tegnap megyek hozzá, erre sonkát főz. Kérdeztem tőle, hogy: "Ezt minek főzöd"? Erre pedig azt a választ adta, hogy viszi be a kórházba, mert ott úgyis rossz a kaja... (Róla egyébként tudni kell, hogy körülbelül 150 centi magas és 75 kilós. Amikor anyám megtudta a sonkás sztorit, felvetette neki, hogy mi lenne, ha fogyna 2-3 kilót, mire a mama azt felelte: "Ebből a kevésből már hova fogyjak"?). De ez még mind' semmi. Ma ugyanis kitalálta, hogy még 2 szál kolbászt is be akar vinni... (biztos, ami biztos XD) Hihetetlen az asszony.
4. Természetesen ez a poszt sem múlhat el anélkül, hogy Sz-ről ne beszéljek kicsit. Tegnap voltunk kereken 4 hónaposak, holnap pedig megyek hozzájuk hétvégére. Szuper lesz :P Alig várom, hogy bevegyük a Margit-szigetet, ha pedig úgy jönnek össze a dolgok, akkor még fotók is lesznek (itt is).
5. Egy majdnem CO. Körülbelül 2-3 hete, majdnem előbújtam anyámnak. Este volt, kihívtam a konyhába, akartam neki mondani "valamit"... Aztán csak néztem a szemébe, álltam mint egy birka és nem tudtam megszólalni. Aztán végül kérdezgetett és ügyesen kivágtam magam annyival, hogy a sulis dolgok nem úgy mennek, ahogy kéne nekik. (ez persze nem igaz!) Szánalom gyár vagyok, legszívesebben annak örültem volna, ha megnyílt volna alattam a föld...
6. Tűz. Nemrégiben vettem 60 darab teamécsest és mostanában amikor este gépezek, egyet meggyújtok közülük és az asztal szélére helyezem. Ez azért van, mert nem szeretem a sötétet, így pedig van egy kis világosság és még hangulata is van a dolognak. Szeretek így írni, hogy szól a zene és ég a gyertya mellettem... Már-már tökéletes harmónia uralkodik olyankor a szobában... Csak fel ne gyújtsam a házat.
+1. Ma megyek fodrászhoz és új hajam lesz...
Most pedig aludni megyek, sziasztok!
6. Tűz.
VálaszTörlésNe játssz a tűzzel...
Ha ajánlhatom, a mécses helyett használj kis fogyasztású sólámpát - nálam bevált. Igaz, nálam is ég mécses majd' minden nap. S van sóból készült mécsestartó is.
Majd még jövök, s írok a többihez is.